|
Tudjuk pedig, hogy azoknak, |
| AKIK ISTENT SZERETIK, | |
| minden javukra van. Róma 8:28 |
Versek...
A hős bányász halála
“Meneküljünk!” - Hangzik át a tárnán
Zuhog az ár, recseg minden állvány.
“Meneküljünk!” Jajgat az ijedt nép.
“Vízér tört ránk! ... Segítség! Segítség!”
Emelkedik az ár rohamosan,
Remeg a szív, félelmesen dobban.
Térdig érő víz van már a mélybe! …
Rettegés közt fut a bánya népe.
Kezeikben égő lámpa lebeg.
Sápadt az arcuk, ajkuk imát rebeg.
“Ó Istenünk ne hagyjál el minket!
Ne hagyd árván síró gyermekeinket!”
“Hajh! Előre!! Messze még a kosár!”
Rohan a nép, mert dagad a vízár.
Mikor végre a kosárhoz érnek
Nem jut bent hely, csak épp tizennégynek.
Egy kimaradt… Mert tizenöten voltak.
Az öreg Schmidt ért be utolsónak.
Szegény öreg, szeme könnybe lábad
Mikor látja, hogy rá mily sors várhat.
Csípőig ér már a gyilkos elem,
Megszállja őt a halálfélelem.
“Siessetek!” Hangzik a parancsszó
Szegény Schmidtnek elhal ajkán a szó.
Az öregnek szíve majd megdermed…
“Jaj! Jaj! Mi lesz? Otthon a sok gyerek!”
“Ne félj öreg! Szólt az ifjú Gábor
Élhetsz tovább!” S kilép a kosárból.
“Én maradok, Báttya te csak menj ki,
Énérettem otthon nem sír senki.
Hamar! Siess! Ülj be a helyemre!”
Szólt és legott feltukaszolta egybe.
Kong a harang, megfeszül a kötél,
Száll a kosár, meg nem áll, míg fölér.
A mélységben odalent ezalatt
Dübörög az ár, egyre nő, nem apad.
A hős ifjú várja a halálát,
Elrebegi utolsó imáját:
“Ó nagy Isten! Irgalmadat esdem,
Sok bűneim bocsássad meg nekem,
Szent Fiadban megváltottad lelkem,
Hozzád vágyom, fogadj kegyelmesen”
Fent az akna főtorkolatánál
Nagy sürgés van fáklya világánál.
Készülődnek a mentéshez gyorsan
Száll a kosár, már lent is lesz nyomban.
Ám a mélyben csendes mostmár minden.
Egy holt tetem úszik fent a vízen…
Ki bajtársát oly nagyon szerette,
A hős bányász halálát így lelte.
Eltemették Gábort méltó gyásszal,
Kikísérték hangos zokogással.
Sírkövére feliratot véstek:
Ki itt nyugszik, megmentett egy éltet.
A sajátját adta oda érte,
Legyen áldott mindenkor emléke!”
Van egy, aki ennél nagyobb hős volt,
Kinek vére kínosan másért folyt.
Ez a nagy hős: Jézus, Isten Fia
Bűneinkért kellett meghalnia.
Ó nézzünk fel hittel a Golgotára
Ott halt értünk Isten szent Báránya.
Halála lesz életünk váltsága,
Ha szívünket Szent Lelke átjárja.
Vissza a főoldalra