|
Tudjuk pedig, hogy azoknak, |
| AKIK ISTENT SZERETIK, | |
| minden javukra van. Róma 8:28 |
Góliáth városa: Gáth
"Ugyan nem találtam még rá Góliát csontvázára egy lyukkal a homlokán, mindenesetre ez az első hiteles régészeti bizonyíték, amely (vele kapcsolatba hozhatóan - a szerző) egykori filiszteus területről származik" - nyilatkozta professor Aaron Meir a Reuters hírügynökségnek.
A Biblia szerint Gáth a filiszteusok egyik legjelentősebb városa volt. Régészeti feltárások évek óta folynak az ókori város (Tel es-Safi) területén, azonban a 2005-ös nyári ásatások kifejezetten érdekes eredményeket hoztak. Professor Aaron Meir, a Bar-Ilan-i egyetem (Tel-Aviv) régésze szerint ezek a legfrissebb kutatási adatok jól összekapcsolhatók a bibliai leírásokkal is.
Gáth (Tel es-Safi dombja)
A filiszteus (görög - paleshet ) indo-európai népcsoport valamikor i. e. 1200 körül (a bibliai bírák kora) telepedett le Izrael tengerparti területein. Mind a Biblia, mind a korabeli történeti források leírják, hogy legjelentősebb városaik Ekron, Askelon, Asdód, Gáza és Gáth voltak. (Izrael földjét a rómaiak a filiszteusokról nevezték el Palesztinának. A mai palesztinok és a bibliai filiszteusok között nincs kapcsolat.)
A településeket királyok kormányozták. A filiszteusok a környező népektől jelentősen eltérő, nagyon gazdag anyagi kultúrát hagytak az utókorra. Tengeri kikötőik és hajóik révén szoros kapcsolatban álltak a görög szigetvilággal, ahonnan származtak. Új lakóhelyükön hosszú évszázadokon keresztül megőrizték vallásukat, nyelvüket, tárgyaik formakincsét, ugyanakkor igyekeztek alkalmazkodni a környező népek szokásaihoz is. A szomszédos zsidó területekkel állandóan háborúban álltak (a bírák korától Dávid királyig), és Éli főpapsága idején - rövid időre - még a frigyládát is magukhoz ragadták.
Filiszteus edények
Gáth talán a legjelentősebb filiszteus város volt, megközelítőleg 10 000 lakossal. A legutóbbi ásatások a szokásos tárgyleleteken és pénzeken kívül két olyan eredményt hoztak felszínre, amelyek a bibliai feljegyzésekhez kapcsolhatók.
Az egyik legérdekesebb lelet egy cserépszöveg , amelyen eredeti görög formájukban filiszteus nevek is olvashatók. A kutatók hónapok óta vizsgálják az ősi szövegeket, és izgalmas eredményre jutottak. A felsorolt nevek között felfedezték Góliáth nevét is. A Biblia szerint a Dáviddal párharcot folytató óriás és szintén nem átlagos méretű férfiakból álló családja Gáth városában lakott (1Sám 17,4; 1Sám 21,22; 1Krón 20,5-8 ). A cserépszöveg i. e. 900 körüli, vagyis kb.100 évvel későbbi a bibliai Dávid-Góliáth párharcnál. Mégis, amennyiben hitelesnek bizonyul, első kézből erősíti meg azt a bibliai utalást, miszerint Gáth lakói közt ez a név ismert, használt volt. (Agyagedénydarab, amelyre írtak, ez az ókori Izraelben használt egyik legnépszerűbb "papír".)
A másik érdekesség a város egyik ostromával kapcsolatos, amelyet a Biblia 2Kir 12,17-18-ban örökít meg. A történeti beszámoló szerint Hazáel, a szírek királya valamikor az i. e. 8. században megostromolta és elfoglalta Gáthot, majd Jeruzsálem ellen vezette seregeit. Joás király nem merte felvállalni a háborút, hanem az Úrnak szentelt kincsek odaajándékozásával vette meg a város és népe békéjét. (A HVG 2005. dec. 5.-i száma interjút készített az ásatásokat vezető professzorral.)
A kutatók ennek az ostromnak az egyértelmű nyomaira bukkantak legutóbb. A városfalak körül egy 5 méter mély és 4 méter széles árkot találtak, amelyet 60 000 m3 sziklával erősítettek meg. A furcsa képződmény a legősibb blokád maradványa lehet: Az ostromlók ezzel próbálták megakadályozni, hogy a városban lakók élelemhez jussanak, vagy váratlanul kitörjenek. Az árokásás, a megtámadott városok kiéheztetése a szír hadsereg egyik speciális módszere volt, amelyet az írott források is megerősítenek. Egyéb bizonyítékokkal együtt kétségtelennek tűnik, hogy ezek a ravasz támadók csakis a Biblia által említett szírek lehettek.
A szír "blokád" nyomai
A 2005. augusztus 9-i Haaretz, izraeli napilap nyomán
Nagy Viktória (www.jelek.hu)