|
Tudjuk pedig, hogy azoknak, |
| AKIK ISTENT SZERETIK, | |
| minden javukra van. Róma 8:28 |
Dávid uralkodásának első régészeti nyomai
2005 nyarán Kelet-Jeruzsálemben, a város legrégebbi részén, izraeli régészek Dávid király korára keltezhető, ősi palota romjaira bukkantak. Az ásatásokat vezető Eliat Mazar már több mint tíz éve keresi a Bibliában szereplő első zsidó királyok, Dávid és Salamon történelmi nyomait:"A régészet persze csak technika, de még ásatás közben is mindig a történelmi források járnak a régész fejében. Munka közben egyik kezemben a Biblia, és az ásatáskor használt eszközök a másikban, természetes, hogy minden számításba jöhet" - nyilatkozta a 48 éves régésznő az International Herald Tribune augusztus 5-i számában.
A feltárások során egy megközelítőleg 30 méter hosszú középület maradványai kerültek elő, amely föníciai stílusban készült, kb. az i. e. 10-9. században. Ezenkívül találtak egy néhány évszázaddal későbbi, héber feliratú pecsétlenyomatot is, amelyen egy Jeremiás könyvéből is ismert tisztviselő neve szerepel.
Eilat Mazar feltételezése szerint talán ez lehetett az az épület,
amelyről 2Sám.5,11 ír:
"Követeket küldött pedig Hirám, Tirusnak királya Dávidhoz, és cédrusfákat
is, ácsmestereket és kőműveseket, és építettek házat Dávidnak."
Talán valahol ezen a területen állhatott a Biblia által többször is említett erőd, amelyet Dávid csellel elfoglalt a korábban itt élő jebuzeus kánaánitáktól (lásd Sám.5,6-9). A régésznő feltételezése az volt, hogy a korábban feltárt, impozáns méretű, jebuzeus korabeli kőlépcsősor része lehetett a Dávid által elfoglalt erődnek, amelynek pusztulása után a zsidók királya a korábbi város falain kívül építette fel saját palotáját, talán éppen arrafelé, ahol később a salamoni templom is állt.
Ezt az elméletet egy Biblia-szövegre építette, amely szerint amikor a fiatal zsidó királyságot megtámadták a filiszteusok, akkor Dávid király "aláment az erősségbe" (2Sám.5,17). Eliat Mazar sokat gondolkodott ezen a félmondaton, és arra jutott, hogy Dávid talán a palotájából vonult át az erődvárosba, amely lejjebb lehetett, mint a saját háza. Eszébe jutottak nagyapjával, a híres Benjamin Mazar régésszel folytatott beszélgetései is, aki azt tanácsolta, hogy Dávid városának nyomát az 1960-as évek jebuzeus városmaradványokat feltáró angol ásatásának közelében keresse. A régésznő így gondosan figyelembe vette a jeruzsálemi földrajzi viszonyokat és az addigi kutatási eredményeket, s 1997-től belekezdett abba a régészeti projektbe, amelynek kimondott célja a Dávid korabeli Jeruzsálem megtalálása volt.
Bár a feltárás folyamatban van, és eddig sok támadás is érte a régésznőt, több kutató hangsúlyozza a leletegyüttes egyedülálló voltát. Gabriel Barkay, a tel-avivi Bar-Ilan Egyetem régésze nagyon fontosnak nevezte a kutatást: "Nagyon óvatosan úgy fogalmazhatnék, hogy ez az egyik legelső nyoma Dávid és Salamon királyságának Jeruzsálemben, abból az időszakból, ami száz éve bújócskázik a régészekkel." Amihai Mazar, a régésznő unokatestvére, a Jeruzsálemi Héber Egyetem régészprofesszora "valami csodának" nevezte az eddig előkerült emlékeket. Meggyőződése szerint is ezen a területen állhatott az a jebuzeus erőd, amelyet Dávid elfoglalt a kananeusoktól, majd Dávid városának nevezett el, és amelyben egy ideig lakott is, amíg saját palotája fel nem épült. "Az értelmezéseken lehet vitatkozni - nyilatkozta -, de a teljesítmény akkor is óriási. Amit Eliat talált, mindenképpen lenyűgöző, bármi is legyen az."
A leletek értékét mindenképpen rendkívülivé teszi az a körülmény, hogy mindeddig semmilyen kézzelfogható nyoma nem volt a Bibliában említett Dávid-Salamon korabeli egységes zsidó királyságnak, annak ellenére, hogy több mint száz éve folynak kutatások Jeruzsálemben. Sok kutató részben ebből kifolyólag vonta kétségbe Sámuel, valamint Királyok és Krónikák könyve történeti hitelességét.
(Az International Herald Tribune nyomán
Nagy Viktória, Forrás: www. jelek.hu)