Írom

Részletek Edwin R. Thiele: A héber királyok titokzatos számai című könyvéből

(...) Kijózanító tapasztalat azt fölfedezni, hogy az Ószövetség szakaszai azután is megőrződtek és pontosan történt a továbbadásuk - nyilvánvalóan korszakokon át -, hogy némely esetben a másolt szavak jelentése már nem volt ismert a szöveg másolói számára. Thiele professzor kutatásai megerősítik ezt a tényt...
(Edwin R. Thiele tizennégy évig volt misszionárius Kínában. PhD fokozatát a Chicagói Egyetemen szerezte, ezután évekig tanított az Andrews Egyetemen (Berien Springs, Michigan).)

Thiele döntő módon bizonyítja, hogy Királyok könyve anélkül jutott el hozzánk, hogy "gyakran eltorzult volna"...

Röviden szólva, Thiele professzor munkája nagyon jelentősen járul hozzá mind a héber történészek pontossága iránti tiszteletünkhöz, mind annak a folyamatnak a megbízhatóságába vetett növekvő bizalomhoz, melynek során a másolók egymást követő generációi a következő kornak továbbadták a szent szövegeket.

Évszázadok óta zavarba ejtő problémákkal küzdenek azok a Biblia-kutatók, akik megkísérlik összehangolni Izrael és Júda királyainak uralkodási éveit. Királyok I. és II. könyve bőségesen tartalmaz adatokat mindkét nemzet uralkodóiról. Ha az egyik nemzetben új király lépett a trónra, akkor uralkodásának kezdetét a Biblia a másik nemzetben egyidejűleg uralkodó király éve szerint határozza meg (ezt a módszert nevezzük a továbbiakban szinkronizmusnak), ezenkívül megadja az uralkodási évek számát is. Joakházról, Izrael királyáról például a következőket olvashatjuk Királyok II. könyve 13. fejezete 1. versében: "Joásnak, az Akházia fiának, Júda királyának huszonharmadik esztendejében lett király Joakház, a Jéhu fia Izraelen Samáriában tizenhét esztendeig." II. Királyok 14:1-2-ben pedig ezt találjuk Amásiával kapcsolatban: "Joásnak, a Joakház fiának, Izrael királyának második esztendejében kezdett uralkodni Amásia, Joásnak, a Júda királyának fia. Huszonöt esztendős volt, mikor uralkodni kezdett, és huszonkilenc esztendeig uralkodott Jeruzsálemben."

Olyan adatok is előfordulnak az uralkodási évekkel kapcsolatban, melyek azt határozzák meg, hogy az egyik nemzet királya hány évig élt még a másik nemzet uralkodójának halála után: "Amásia pedig, Joásnak, a Júda királyának fia, Joásnak, a Joakház fiának, az Izrael királyának halála után még tizenöt esztendeig élt." (II. Kir. 14:17)

Azonban ha vizsgálni kezdjük ezeket a részleteket, úgy tűnik, mintha állandó ellentmondásban lennének egymással, és lehetetlennek látszik egy olyan harmonikus rendszer kidolgozása - mind Júdára, mind Izraelre vonatkozó -, amely összhangban van Királyok könyve adataival, vagy megegyezik a már általánosan elfogadott ókori kronológiával.

A nehézségek között szerepel az is, hogy a szinkronisztikus adatok, melyek az uralkodási időszak kezdetét jelzik, látszólag gyakran ellentmondásban vannak az uralkodás időtartamával. Például az az időpont, amely I. Kir. 15:25-ben Nádáb izraeli uralkodásának kezdetét jelzi, egyben Asának, Júda királyának a második éve. Nádáb halálának időpontja pedig (I. Kir. 15:28 szerint) Asa uralkodásának a harmadik esztendejére esik. Eszerint Nádáb mindössze egy évig uralkodott, I. Kir. 15:25-ben viszont két évről van szó. I. Kir. 15:33-ban azt találjuk, hogy Baása a júdabeli Asa harmadik esztendejében lépett a trónra, és Asa huszonhatodik évében halt meg (I. Kir. 16:8). Ebből az következik, hogy huszonhárom évig uralkodott, I. Kir. 15:33 szerint viszont huszonnégy évig. És végül, a már említett rész, I. Kir. 16:23 a következőket mondja: "Asának, a Júdabeli királynak harmincegyedik esztendejében uralkodék Onzri Izraelben tizenkét esztendeig." I. Kir. 16:29-ben azonban azt találjuk, hogy Omrit Akháb követte a trónon Asa harmincnyolcadik évében, tehát Omri eszerint csak hét évig uralkodott.

Időnként eltérés mutatkozik egyes királyok trónra lépésével kapcsolatban is. Így például II. Kir. 3:1 szerint az izraeli Jórám Josafátnak, Júda királyának a harmincnyolcadik esztendejében kezdett uralkodni, míg II. Kir. 1:17 szerint a Júdabeli Jórámnak, Josafát fiának második évében. II. Kir. 8:25-ben található Akházia Júdabeli király trónra lépési ideje, melyet az izraeli Jórám tizenkettedik éveként határoz meg, míg ugyanezt II. Kir. 9:29 Jórám tizenegyedik évére teszi.

Egy esetben a bibliai adatokból az tűnik ki, mintha két királynak mindegyike a másik előtt kezdett volna uralkodni. Így II. Kir. 1:17 szerint az izraeli Jórám a júdeai Jehorám második évében lépett trónra, II. Kir. 8:16 viszont azt állítja, hogy a júdeai Jehorám az izraeli Jórám ötödik évében kezdte meg uralkodását.
(A Károlyi-féle fordításban mind az izraeli, mind a Júdabeli király Jórámként szerepel, az angol szövegben azonban Jehorám és Jórám található. -A ford.)

Számos alkalommal előfordul az, hogy az egy meghatározott periódusra eső uralkodási évek összege nem egyforma Izraelben és Júdában. Ilyen például a Jéhu izraeli, és Atália júdeai királyok trónra lépésével kezdődő időszak. A két király egyidejűleg kezdte uralkodását, miután Jéhu meggyilkolta az izraeli Jórámot és ugyanakkor a júdabeli Akháziát is (II. Kir. 9:23-27). Ez a szakasz Azária júdabeli király ötvenkettedik és egyben utolsó évével zárul, amikor Izraelben Pékah lépett a trónra (II. Kir. 15:27). Ennek alapján tehát egyforma kellene, hogy legyen a teljes évek száma mind Izraelben, mind Júdában. Azonban az uralkodási évek száma, ahogyan azt Királyok könyve rögzíti, a következő:

Izrael		Júda
Jéhu	28 év	Atália	7 év
Joákház	17 év	Joás	40 év
Joás	16 év	Amásia	29 év
(II.) Jeroboám	41 év	Azária	52 év
Zakariás	6 hónap
Sallum	1 hónap
Menáhem	10 év
Pekája	2 év
Összesen:	114év 7 hónap		128 év

Azonban nem csak Izrael és Júda teljes éveinek a száma eltérő. Ha összevetjük ezeket a kortárs asszíriai évekkel, azt látjuk, hogy Izraelé kb. 10-12 évvel, míg Júdáé mintegy negyed évszázaddal meghaladja azokat.

Ilyen és ehhez hasonló nehézségek alapján jutottak még a legkiválóbb Ószövetség-kutatók is arra a végkövetkeztetésre, hogy a Biblia héber uralkodókra vonatkozó adatai tévesek, így lehetetlen erre alapozni a zsidó történelem helytálló kronológiáját. Jeromos a IV. században a következőket mondta: "Olvasd el az Ó szövetség könyveit, és olyan összevisszaságot fogsz találni az évek számában és olyan zűrzavart Izrael és Júda királyainak uralkodása körül, hogy e problémák kitisztázására irányuló törekvés inkább tűnhet a ráérő ember, mint a tudós foglalatosságának."

Rawlinson kijelentette: "A Királyok könyvéből ránk maradt adatok megbízhatatlanok, mivel részben önellentmondásban vannak, részben szemben állnak a Szentírás más megjegyzéseivel, részben pedig valószínűtlenek, sőt lehetetlenek."
(G. Rawlinson, Introduction to the Two Books of Kings, The Holy Bible According to the Authorized Version (New York: Charles Scribner's Sons, 1901), 2:475.)

Schrnder a következőképpen fogalmazott: "Minden Ószövetség-kutató tudatában van annak, hogy a Biblia kronológiai rendszere semmi esetre sem mondható problémamentesnek. Nem kevés eltérést tartalmaz, és sajnos annál a pontnál, ahol az összehasonlítás egy másik kronológiai rendszerrel lehetővé válik, megszűnik a bizalmunk a Szentírás számításaiban... A rendszert így... fel kell adnunk."
(Eberhard Schrader, Cuneiform Inscriptions and the Old Testament, trans. O.C. Whitehouse (London: Williams and Norgate, 1888), 1:164-165.)

Kittel ezt állítja: "Azon a ponton, ahol össze tudjuk hasonlítani az Izraelre és Júdára vonatkozó párhuzamos adatokat, eltérést találunk. Ezenkívül az általánosan elfogadott asszíriai dátumok is jelentős mértékben különböznek azoktól, amelyeket az Ószövetségből származtatunk. Mindkét tény azt mutatja, hogy vagy az idők során módosultak a Királyok könyvében eredetileg pontosan lejegyzett adatok (másolók hibái, félreértések stb. következtében), vagy ma már nem vagyunk abban a helyzetben, hogy feltárjuk azt az eredeti módszert, amely szerint a számos adat összességét egységbe kovácsolhatjuk. És legvégül az is lehetséges, hogy mindkét ok hozzájárult a jelenlegi helyzet előidézéséhez. Ez utóbbi feltevés a legvalószínűbb."
(R. Kittel: A History of the Hebrews (London: Williams and Norgate, 1896), 2:234 Encyclopaedia Britannica, s.v. „Bible, O.T. Chronology" (1948), 3:511-512)

Az Encyclopaedia Britannica-ban Driver, a neves angol tudós a következőképpen fejti ki álláspontját: "Hibák csúsztak be... melyek többé-kevésbé az egész kronológiát hitelképtelenné teszik... Az egyes királyok uralkodási ideje nincs összhangban a történelmi és a szinkronisztikus adatokkal. Miután a különböző tények alapján világossá vált, hogy a szinkronizmusok nem eredetiek, el kell vetnünk minden olyan kísérletet, mely ezekre épít. A hibák jelenléte nyilvánvaló, de nem mindenütt világos, hogy melyek is ezek."
(Cyrus Gordon: The World of the Old Testament (New York: Doubleaday and Company, 1958), p. 154.)

Gordon így érvel: "Királyok könyvének a tévedései ellenszegülnek minden kitisztázásra irányuló kísérletnek. Ezek a hibák többnyire a könyvnek azoktól a szerkesztőitől származnak, akik Júda és Izrael párhuzamosan futó történelmének megírásánál két, egymással össze nem függő udvari krónikát használtak. Nem könnyű feladat összekapcsolni két ilyen bonyolult rendszert. De még e nehézségek tekintetbe vétele netán is azt kell mondanunk, hogy a szerkesztők nem túl szakszerűen hajtották végre a feladatot."
(E. R. Thiele: „The Chronology of the Kings of Judah and Israel", in Journal of Near Eastern Studies, 3 (July, 1911) , opposite pp. 154-155; The Mysterious Numbers of the Hebrew Kings, 1st ed. (Chicago: University of Chicago Press; 1951), opposite pp. 74-75; Ibid., 2nd ed. (Grand Rapids: Eerdmans, 1965), pp. 56., 58., 63., 65., 67., 74., 75., 78., 80., 129., 149., 158., 160., 162.,164., 173.)

A következő oldalakon azonban megoldást találunk majd az eddig felmerült problémákra. Látni fogjuk, hogy amint az egykori héber szerzők által alkalmazott kronológiai módszert megértjük, a szinkronisztikus adatok és uralkodási időszakok olyan belső összhangba kerülnek, melyek minden azonosításra alkalmas ponton megegyeznek a kortárs kronológiai adatokkal.

Ahhoz, hogy megoldást találhassunk a zsidó királyok uralkodási idejével kapcsolatos problémákra, nélkülözhetetlen megértenünk azokat az alapvető kronológiai eljárásokat, amelyeket az ókori Izraelben és Júdában alkalmaztak. Amint megismerjük ezeket a módszereket, nyomban megszűnnek majd a látszólagos ellentmondások, s az eddig összeegyeztethetetlennek tűnő adatok teljes összhangját fogjuk felfedezni.

Elsődleges szerepe van az uralkodási évet kezdő hónapnak. Izraelben a király éveit ugyanis a Kiszán hónaptól kezdték számlálni (amely tavasszal van), míg Júdában a Tishri hónaptól (ez őszre esett). Tisztán kell látnunk a Kiszán-év és a Tishri-év egymáshoz való viszonyát, és ezek kapcsolatát a januárban kezdődő évvel, amely az általunk használt kalendáriumi évvel azonos. Izraelben a Kiszán-év tavasszal kezdődött, és a következő január-év tavaszáig terjedt, mely így két január-évből is fedett egy-egy időszakot. Hasonlóképpen a Tishri-év Júdában, mely ősztől a következő január-év őszéig tartott. Így az egyetlen pontos, az uralkodási évekre vonatkozó megjelölés a kettős jelölés lehet, mint pl. 931/30. Tanulmányunkban az egyszerűség kedvéért mi mégis inkább a szimpla jelölést (pl. 930) alkalmazzuk. Ezért világosan kell látnunk, hogy esetenként az egyik évszám használata (pl. 930) éppolyan megfelelő lehet, mint a másiké (pl. 931). A pontos részletekre és minden példára kitérő teljes vizsgálat előző tanulmányaim tárgya.

Figyelembe kell vennünk továbbá azt is, hogy Izraelben a tavasszal kezdődő év két ősszel kezdődő évvel is átfedésben van, és hogy a Júdában ősszel kezdődő év két tavasszal kezdődő évből fed egy-egy szakaszt. Ezért annak, hogy az uralkodó az év mely szakában lépett a trónra, alapvető fontossága van a szinkronisztikus dátumokkal való összefüggésben. (...) Rendkívül lényeges, hogy megértsük ezt a pontot, amikor a szinkronizmusokkal foglalkozunk, mert csak így kerülhetjük el az ellentmondásokat, és találhatunk teljes összhangot.

A második fontos szempont, amit figyelembe kell vennünk, az, hogy milyen módszer szerint számlálták az uralkodási éveket Izraelben és Júdában. Vajon azt az évet tekintették első évnek, amelyben az uralkodó trónra lépett, vagy az azt követő új évet? Az ókorban egyes nemzetek az első, míg mások az utóbbi változatot alkalmazták. Ha egy király a trónra lépését követő új évet határozta meg első hivatalos éveként, akkor ezt a nem teljes évet, amelyben megkoronázták, a trónra lépési évnek nevezték. Ez az úgynevezett későbbre keltezés, vagy posztdatálás. Ha azonban a trónra lépési évet tekintették az első hivatalos évnek, akkor ezt korábbra keltezésnek, más néven antedatálásnak nevezzük.

Mivel az egyik nemzetben a trónra lépési év a másik nemzetben az első évnek, az első év pedig a másodiknak felel meg, az antedatálást alkalmazó királyságban mindig egy évvel magasabb az uralkodási évek száma. Továbbá az antedatálás szerint az uralkodó utolsó éve az utód első hivatalos éve is egyben, így ezt kétszer számlálták, melynek eredményeképpen az uralkodási idő egy évvel több, mint az abszolút idő. Így abban a nemzetben, amelyben ezt a rendszert alkalmazták, a különböző királyok uralkodási éveinek összessége királyonként egy-egy évvel meghaladja az abszolút időt.

Ha tehát meg akarjuk tartani az összhangot a ténylegesen eltelt idővel, akkor minden uralkodó esetében egy évet le kell vonnunk a hivatalosan megadott uralkodási időből.

Ezt a módszert követve össze tudjuk egyeztetni a posztdatálást és az antedatálást kesető országok időszámítását. Alapvető fontosságú ennek a pontnak a megértése, hiszen csak így állíthatunk fel pontos mérleget az eltelt évekről. E kérdést megértve a látszólagos ellentmondások nagy része eltűnik és egységes kép bontakozik ki előttünk.

Királyok könyvének gondos tanulmányozása során nyilvánvalóvá válik, hogy Júdában a posztdatálás módszerét alkalmazták Roboám uralkodásától Josafátig, ezután Jórámtól Jóásig az antedatálást, majd a következő uralkodóval, Amáliával kezdve ismét visszatértek a posztdatáláshoz, melyet egészen történelmük végéig használtak.

Izraelben Jeroboámtól kezdve Joakházzal bezárólag az antedatálás volt érvényben, amit a Júdával való szinkronizmusok tesznek egyértelművé. Nádáb, aki Asa második évében került a trónra, és Asa harmadik évében fejezte be uralkodását, eszerint egy évig uralkodott, ellenben a róla szóló jelentés két hivatalos évről beszél (I. Kir. 15:25-28). Baásáról például azt olvassuk, hogy Asa harmadik évében kezdett uralkodni, és Asa huszonhatodik évében halt meg, tehát huszonhárom évig volt a trónon, ugyanakkor Királyok könyve beszámolója huszonnégy évet említ (I. Kir. 15:33; 16:18). Ugyanezt láthatjuk Elával kapcsolatban is, aki Asa huszonhatodik évében lépett trónra, és két évig uralkodott, mégis azt olvassuk róla, hogy Asa huszonhetedik évében halt meg (I. Kir. 16:8,10). Ám azonnal kitisztulnak ezek az ellentmondások, ha szem előtt tartjuk, hogy ebben az időszakban az antedatálást alkalmazták Izraelben.

Hogy ez valóban így volt, arra újabb bizonyítékot találunk, ha összevetjük az erre a periódusra eső uralkodási évek számát Izraelben és Júdában, ahol ekkor a posztdatálás volt érvényben.

Arról az időszakról van szó, amely Roboám júdabeli, és Jeroboám izraeli trónra lépésével kezdődött (a két király ugyanabban az évben került a trónra), és a júdabeli Josafát tizennyolcadik évével zárult, amikor Izraelben Akházia halála után Jórám lett a király (II. Kir. 3:1). Júdában az erre a periódusra eső hivatalos uralkodási évek száma megegyezik a tényleges évek számával. Azonban Izraelben, ahol az antedatálást használták, a hivatalos uralkodási évekből minden király esetében le kell vonnunk egyet, hogy a tényleges évek számát megkapjuk. A következő táblázat az ebben az időszakban uralkodó királyok adatait mutatja:

Júda		Izrael
	Hivatalos évek		Hivatalos évek	Tényleges évek
Roboám	17	Jeroboám	22	21
Abija	3	Nádáb	2	1
Asa	41	Baása	24	23
Josafát	18	Ela	2	1
		Omri	12	11
		Akháb	22	21
		Akházia	2	1
Összesen:	79		86	79

A fenti adatok ellentmondásosnak tűnhetnek, azonban ha figyelembe vesszük azt, hogy Júdában a posztdatálást, Izraelben pedig az antedatálást alkalmazták, felfedezhetjük, hogy valójában teljes az összhang az uralkodási évek tekintetében.

Korábban már említettük, hogy Izraelben Jeroboámtól Joakházig az antedatálás volt használatos. A következő uralkodóval, Joással azonban a posztdatálás vette kezdetét, amelyet egészen történelmük végéig alkalmaztak. Hasonlóképpen történt Júdában is, ahol Amásia trónra lépését követően visszatértek a posztdatáláshoz. Az alábbi ábra azt mutatja be, hogy a két nemzet történelme során miként alkalmazta e kétféle módszert. Az aláhúzás a posztdatálást jelzi, az aláhúzás nélküli az antedatálást.

A kettészakadt királyság korai szakaszában (Roboámtól Josafátig Júdában, és Jeroboámtól Akhábig Izraelben) a két nemzet két eltérő módszert használt. Azonban ezt követően Júdában átvették az Izraelben használatos antedatálást, melyet Joás uralkodásának végéig használtak, majd Amásia trónra lépésével ismét visszatértek a posztdatáláshoz. Ezzel egyidejűleg Izrael is átért erre a módszerre.

Júda és Izrael szétválása után a két nemzet viszonyát az ellenségeskedés és a gyakori háborúk jellemezték. Később azonban Josafát és Akháb szövetségre léptek egymással, amelyet Atália (Akháb és Jézabel lánya) és Jórám (Josafát fia) házasságával pecsételtek meg. II. Kir. 8:18-ban Jórámról a következőket olvassuk: "És járt az Izrael királyainak útján, amiképpen cselekedtek volt az Akháb házából valók; mert az Akháb leánya volt a felesége..." Ekkor vezette be Jórám és Atália az izraeli antedatálást Júdában. Ezt bizonyítja két ellentmondásosnak tűnő párhuzamos igeszakasz is Atália fiának, Akháziának a trónra lépésével kapcsolatban. II. Kir. 9:29 ezt - a korábban használt posztdatálás szerint - az izraeli Jórám tizenegyedik évére teszi, míg II. Kir. 8:25 az újonnan átvett antedatálással összhangban Jórám tizenkettedik évére.

Abban az időben, amikor Amásia Júdában visszatért a posztdatáláshoz, és Izrael szintén átvette ezt a rendszert, a két nemzet ismét közeli barátságban volt egymással. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy amikor Amásia hadjáratot indított Edom ellen, hatalmas, izraeli katonákból álló csapatot szerződtetett maga mellé (II. Krón. 25:6-10), továbbá, hogy még mielőtt a két Sedékiás király viszonya ellenségessé vált volna, egy látogatás alkalmával Amália Joás lányát kérte feleségül fia számára.

A harmadik lényeges alapelv, amit szem előtt kell tartanunk, az, hogy mindegyik nemzet a saját datálási rendszerét alkalmazta a másik nemzet uralkodási éveinek számlálására. Így, amikor például azt olvassuk, hogy "Izraelben pedig Nádáb, a Jeroboám fia lett király, Asának, a Júdabeli királynak második esztendejében" (I. Kir. 15:25), akkor Asa második évén az Izraelben használatos antedatálás szerinti második évet kell értenünk. Júdában, ahol ekkor a posztdatálást alkalmazták, ez Asa első hivatalos évét jelentette. Hasonló példával találkozhatunk I. Kir. 15:9-ben is. A feljegyzés szerint "Jeroboámnak, az Izrael királyának huszadik esztendejében Asa lett a király Júdában". Jeroboám huszadik éve a Júdában használt posztdatálás szerinti huszadik év, azonban az antedatálást alkalmazva a huszonegyedik. Amikor tehát ezeknek a királyoknak az uralkodási éveit összegezzük, emlékeznünk kell például arra, hogy Júda posztdatálása szerint Roboám tizenhét évet uralkodott, míg Izrael antedatálása szerint tizennyolcat, vagy például Nádáb kétéves uralkodása Izráelben a Júdában alkalmazott módszer szerint csak egy év.

Összegzésképpen azt mondhatjuk, hogy ha megértjük a fentiekben említett három alapvető tényezőt, nevezetesen:

	Tudjuk pedig, hogy azoknak,
	AKIK ISTENT SZERETIK,
	minden javukra van. Róma 8:28