|
Tudjuk pedig, hogy azoknak, |
| AKIK ISTENT SZERETIK, | |
| minden javukra van. Róma 8:28 |
Más tollából...
Tanuljunk a vadlibáktól!
(Keresztény lecke öt pontban a kanadai vadlibáktól)
1.
Tény: A vadlibák csoportosan, V alakban szállnak. Repülés közben mozgatják szárnyukat, s a levegőfelhajtó ereje fenntartja a következő libákat. Így lehetséges, hogy 71 százalékkal hosszabb távolságot tudnak megtenni, mint ha csak egyetlen pár repülne együtt.
Lecke: Ha egymást segítve dolgozunk, s közösségi szellemben végezzük a munkát, sokkal gyorsabban és könnyebben érjük el a célt.
2.
Tény: Ha egy vadliba kirepül a sorból, és egyedül próbál célhoz érni, azonnal lelassul, mert nem segíti őt többé a levegő emelő hatása, amelyet a többi vadliba szárnycsapásai biztosítanak számára. Így gyorsan visszarepül a sorba, hogy repülése könnyebbé váljon a társai erőfeszítése által.
Lecke: Ha van annyi eszünk, mint egy kanadai vadlibának, akkor együtt dolgozunk a közösséggel, a közös cél érdekében.
3.
Tény: Amikor a vezető vadliba elfárad, egy másik veszi át helyét az élen.
Lecke: A közösségben el kell fogadnunk egymásrautaltságunkat, s a megfelelő pillanatban átadni vagy átvenni a munkát éppúgy, mint a vezetést.
4.
Tény: Repülés közben a hátsó vadlibák hangosan gágognak, hogy az elsőket erőfeszítéseikben biztassák.
Lecke: A közösség nem létezhet szurkolók nélkül, és fontos, hogy a “gágosás” biztató legyen.
5.
Tény: Ha egy vadliba megbetegszik, két társa leszáll vele, s addig együtt maradnak, amíg vagy meggyógyul, vagy elpusztul. A libák ezután visszatérnek a saját közösségükhöz, vagy hármasban, vagy csak kettesben, olykor egy másik közösséggel röpülnek, míg el nem érik a sajátjukat.
Lecke: Ha annyi együttérzés lenne bennünk, mint a vadlibákban, átsegítenénk egymást a nehéz időkön, ahogyan ők teszik.
DeRoth László