1. Vannak emberek, akik olyanok, mint azok a kereskedők, akik legjobb portékáikat a kirakatba teszik, odabent a polcok pedig tele vannak silányabb áruval. (Fosdick)
2. A tudálékosság, az öntetszelgés és a becsvágy, vallási erőtől hajtva, még sokkal visszataszítóbb, mint egyébként. (Fosdick)
3. Valamennyi rosszul sikerült Krisztus-követésnél szánalmasabb torzkép az erőtlen, szenvelgő szentimentális ember.
4. A nyugtalan lelkiismeret leghatásosabb narkotikuma a jó szándék és a nyájas érzelgés.
5. A képmutatás titka abban rejlik, hogy vágyakozunk jóknak látszani anélkül, hogy megfizetnénk az igazi jóság árát. (Fosdick)
6. Az is képmutatás, ha rosszabbnak látszunk, mint amilyenek vagyunk. Minden embernek kötelessége a legjobb árucikkeit vásárra vinni, legjobb énjét, a legszebb dolgokat érvényesíteni, amelyeket Isten alkotott lelkében. (Fosdick)
7. Sok ember szava olyan, mint a lágy mohával borított szikla. Sohasem tudjuk meg, milyen kemény a szikla, míg lábunk el nem csúszik a mohán, és el nem vágódunk rajta.
8. Az Isten színe előtt erkölcsi szépítőszerek nem segítenek rajtunk. Meg ne csalattassatok, az Isten nem csúfoltatik meg. (Fosdick)
9. A farizeusok, - ne feledjük el – sohasem tudják, hogy ők farizeusok. Mihelyt megtudják, már nem azok többé. (Ohler)
10. Mi kegyesek, nagyon vonzódunk ajkunkkal a nagy, nehéz szavakhoz: hit, szeretet, alázatosság, engedelmesség, igazság, tisztaság. Ha azonban egyszer nagyítóüveg alá tennénk magunkat, megdöbbennénk.
11. Ha mindaz igaz volna, amit mi, kegyesek énekelni szoktunk, más volna a világ sora, és mindenek előtt mi magunk is másképpen állnánk a világban.
12. Ezek a szavak: kereszt, vér, kegyelem, bűn - a mi ajkunkon veszítették el valutájukat. (Ohler)
13. A nagy dob üres belül. (Spurgeon)
14. A fenyegetésnél is rosszabb a hízelgő szó. (Spurgeon)
15. Senki sem olyan süket, mint az, aki nem akar hallani. (Spurgeon)
16. A legrosszabb kerék nyikorog a legjobban. (Spurgeon)
17. Ha látsz olyan embert, aki feltűnően sok jámborságot tett a kirakatba, akkor biztos lehetsz abban, hogy annak nagyon kevés van belőle raktáron. (Spurgeon)
18. Hiábavaló igyekezet minden képmutató színjáték, az álarc egyszer-másszor bizonyosan félrecsúszik, s csak csúfos megszégyenülés várhat arra, aki másnak akar látszani, mint ami. Jaj nektek képmutatók!

Vissza a főoldalra