1. Az “én” rendkívül fogékony az őt megillető jogok irányában, de vak az Isten igazságán és jogán esett csorba meglátására. (Czakó)
2. A vele szemben elkövetett bűn annak az embernek fáj, akinek saját “én”-je az életének középpontja. (Czakó)
3. A kegyelem csak annyi újat és annyi erőt tud bennünk teremteni, amennyit a Szentlélek világosságában – régi, megbízhatatlan és megromlott természetünkből halálra ítéltünk. (Róth)
4. Egyik bizonyítéka annak, hogy meghaltunk az, hogy szeretjük a mellőzést nemcsak a világtól, hanem barátainktól is. (Steinberg)
5. Mit tesz farizeusnak lenni? Az “én”-t állítani az istentisztelet középpontjába.
6. Magunkat nem menthetjük meg, mert éppen magunktól kell megmentetnünk. (Viktor J.)
7. Mivel félsz, hogy lenéznek, nem akarod, hogy hibáidért megdorgáljanak, a mentegetőzésnek árnyékában keresel oltalmat. (Kempis)
8. Sokszor rosszat teszünk, és aztán még rosszabbal mentegetjük magunkat. (Kempis)
9. Nagyon gyorsan észrevesszük és latolgatjuk, amit másoktól szenvedünk, de hogy mennyit tűrnek mások tőlünk, arra nem figyelünk. (Kempis)
10. Érzékenykedő, kényes lelkeket Jézus nem használhat az Ő szolgálatában.
11. Az ó-ember nem a kereszt alá, hanem a keresztre való. Ha Jézussal együtt megfeszíttettél, te is diadallal kiálthatod: elvégeztetett!
12. A Sátán elve: “Kíméld magadat”, Jézus jelszava: “Tagadd meg magadat”. (Müller)
13. Aki életet akar közölni másokkal, annak meg kell halnia. (Müller)
14. Önmagunk megüresítése nem abban áll, hogy olykor-olykor hajlandók legyünk valami gyöngeséget elhagyni, hanem abban, hogy a fejszét saját énünk gyökerére vessük. (Müller)
15. Minden nyugtalanság gyökere az én-ben van.
16. Az önigazság fehér démona veszedelmesebb ellenfele a hívő léleknek, mint a nyilvánvaló bűn fekete ördöge. (Spurgeon)
17. Az önigazság olyan gyermek, melyet sem a törvény, sem az evangélium nem ismer el magáénak. (Spurgeon)
18. Isten megtalálásnak útján az első lépés büszkeségünk letörése, - végleges letörése, mert csak így tud Isten minket az égig emelni.
19. Vannak emberek, akik olyanok, mint a hiénák: kiássák az eltemetett ó-embert.
20. Jézus olyan mértékben árasztja el áldásával az életedet, amilyen mértékben halálra mered adni az én-ed. (Józan L.)
21. Mit tudna Jézus az életeddel tenni, ha nem élesztgetnéd újra és újra az én-ed, azt a haldokló bálványt. (Józan L.)
22. Magammal több bajom van, mint bárki mással. (Moody)
23. Nyugati országok névleges keresztény pogányoknak nevezik Kelet lakóit. – Igaz ugyan, hogy vannak, akik ott bálványimádók, itt viszont önmagát bálványozza az ember. (Sundar S.)
24. Jobb nekem egy töredezett nádra támaszkodnom, mint önmagamra.
25. Minden felkapaszkodás ára a leszállás.
26. Isten Jézus Krisztus szabadságával csak akkor ajándékozhat meg bennünket, ha a régi Ádámot, az ó-emberünket minden hajlamával és akaratával együtt megkötözzük, és fogságba vetjük.
27. Ó-emberünk semmitől sem irtózik úgy, mint a lefokozástól.
28. A világtól elszakadtál, hogy önmagadba térjél. Most önmagadtól kell elszakadnod, hogy Istenhez térjél, és Benne megmaradj.
29. A saját én-emet mindenüvé magammal cipelem, és így mindenütt találkozom önmagammal. Ó Atyám, Istenem, mikor fogsz már önmagamtól már megszabadítani? Igen, ha már mindent elhagytunk, akkor végül önmagunktól is el kell pártolnunk. (Tertseegen)
30. Ezen az alapon emelkedik a nagy ÉN-enek épülete: Önmaga körül való forgás, önérvényesítés, önhittség, önkímélet, öntetszelgés, önmaga keresése, önsajnálat, érzékenység, önvédelem, önelégültség, öntudat, önigazultság, öndicséret. Ezekből az anyagokból áll az épület. (Ruth Paxon)
31. Az én-t két gonosztevő, - halogatás és alkudozás között kell megfeszíteni. Az egyik az időt, a másik a győzelmet lopja el tőlünk.
32. A kegyes büszke szentek Istennek a legnyomorultabb teremtményei. Olyanok, mint a korhadt bútorok, semmire se jók. (Trudel)
33. Ha a szívünk új, akkor az “én” teljesen eltűnik. Akkor nem figyelünk arra, hogy mások szeretettel közelednek-e felénk, kedvesen beszélnek-e vagy szeretetlenül. Ezek mind a régi természet jelei. (Trudel)
34. Nem Jézus követője az, aki előtt még fontos, hogy mit gondolnak és beszélnek róla az emberek. (Trudel)
35. Ha csak akkor vagyunk boldogok, ha mások szeretnek és becsülnek, és még ott tartunk, hogy a mellőzést nem tudjuk elszenvedni, akkor még hiba van bennünk. (Trudel)
36. A legszánalmasabb emberek közé tartoznak azok, akik összejövetelekre futkároznak, de ó-emberüktől nem akarnak megszabadulni. (Trudel)
37. Vizsgáljuk meg magunkat, vajon tudnánk-e olyan embereknek alacsony szolgálatot tenni, akik ellenszenvesek előttünk. (Trudel)
38. Aki a szívében levő farkast és medvét legyőzte, az a hétnek egyetlen napján sem mogorva. (Trudel)
39. Amelyik szívbe Jézus betérhet, és lakozást vehet, ott a gyenge idegek is megerősödnek. Az ingerlékenység és idegesség rendszerint az ó-ember természetéből erednek. (Trudel)
40. Önmagunkon uralkodni a legnagyobb hatalom.
41. Uram, semmi áron ne engedd, hogy az én akaratom teljesüljön, ha nem szolgálja javamat.
42. Uram, fékezz meg engem, mert én nem tudom magam megfékezni.
43. A Sátán hatalma és uralkodása annyira terjed ki fölötted, amennyire saját életed, gondolkodásod, kívánságod és akaratod, mert ez az ő birodalma. (Modersohn)
44. Nem ismerek olyan mennyei ajtót, melyen az ó-embert be lehetne tuszkolni.
45. Ahol az én erőm véget ér, ott kezdődik az Isten ereje.
46. Aki mentegetőzik, az vádolja magát.

Vissza a főoldalra