![]() |
Tudjuk pedig, hogy azoknak, |
| AKIK ISTENT SZERETIK, | |
| minden javukra van. Róma 8:28 |
Ószövetségi áttekintő...
Jób könyve
Célja: Isten hatalmát és az igaz hitet mutatja be. Egy kérdést tesz fel: “Miért szenved az igaz?”
Szerző: Ismeretlen. Talán Jób. Egyesek szerint Mózes, Salamon vagy Elihu.
Írásba foglalása: Ismeretlen. A feljegyzett esemény a patriarchák korába visz bennünket Kr.e. 2000-1800-ba.
Helye: Úz földjén, talán Palesztina észak-keleti részén, közel a sivataghoz Damaszkusz és az Eufrátesz folyó között volt.
Kulcs vers: 2:3
Kulcs szereplők: Jób, a témáni Elifáz, a sukhi Bildád, a Naamából való Cofár, a Búzból való Elihu
Különös tulajdonsága: Jób az első költői könyv a héber Bibliában. Egyesek hite szerint ez az Biblia első leírt könyve. A könyv bepillantást enged a Sátán munkájába. Ezékiel 14:14, 20 és Jakab 5:11 úgy említi Jóbot, mint történelmi személyt.
FELOSZTÁSA
|
A. JÓB PRÓBÁJA (1:1-2:13) |
Jób, egy gazdag feddhetetlen ember elveszti vagyonát, gyermekeit és az egészségét. Jób nem érti, miért kell neki szenvednie? Miért engedi meg Isten gyermekeinek a szenvedést. Habár van rá magyarázat, de míg a földön vagyunk nem mindig tudjuk ezt meg. Ennek ellenére mindig késznek kell lennünk arra, hogy Isten próbára tehessen. |
|
B. A HÁROM BARÁT VÁLASZA JÓBHOZ (3:1-31:40)
|
Jób barátai rosszul feltételezték azt, hogy mindig a bűn következménye a szenvedés. Ilyen értelemben meg akarták győzni Jóbot, hogy bánja meg bűneit. De a három barát tévedett. A szenvedés nem mindig a bűneink egyenes következménye. Ha mi is átélünk szenvedést lehet, hogy nem a mi hibánk, nem kell feltétlenül arra gondolnunk, hogy titkos bűneink okozták a bajt. |
|
A FIATAL EMBER VÁLASZA JÓBHOZ (32:1-37:24) |
Elihu, a fiatalember végighallgatta a beszélgetést, megfeddte a három barátot, hogy képtelenek válaszolni Jób kérdésére. Azt mondta, habár Jób jó ember, megengedte magában a büszkeséget, és Isten ezért megfenyítette és megalázat őt. Ez a válasz részben igaz, mert szenvedés által a hitünk megtisztul. Isten munkáját értelmünk nem képes felfogni, és ezért nem mindig tudjuk, hogy Isten miért enged meg egyes eseteket (szenvedést) az életünkben. Mindezekben a mi feladatunk egyszerűen megmaradni a hitben. |
|
ISTEN VÁLASZA JÓBHOZ (38:1-41:34) |
Végül Isten is válaszol Jóbnak. Isten, aki az egész világot irányítja, csak Ő érti miért engedi meg a jóknak a szenvedést. Ezt csak akkor látjuk világosan, ha megismerjük, ki is Ő tulajdonképpen. Bizalommal fogadjuk el azt, amit Isten megenged életünkben, és maradjunk hűek hozzá. |
| ISTEN
HELYREÁLLÍTJA JÓBOT
(42:1-17) |
Jób a végén megtanulta, ha semmi sem maradt neki csak Isten, az elég. Szenvedésen keresztül megtanuljuk azt, hogy Isten elég a jelenben és a jövőben. Istent függetlenül attól, hogy áldást ad vagy szenvedést enged meg, szeretnünk kell. A próba nehéz, de az eredménye gyakran a mélyebb közösség Istennel. Azok, akik kitartanak a hit próbájában, a végén majd megtapasztalják Isten nagyszerű jutalmát. |
FŐBB TÉMAKÖRÖK
|
TÉMA |
MAGYARÁZAT |
JELENTŐSÉGE |
|
Szenvedés |
Önhibáján kívül Jób elveszti gazdagságát, gyermekeit és egészségét. Barátai meg voltak győződve arról, hogy Jób maga okozta a szenvedést. Jóbnak a legnagyobb próba nem a fájdalom vagy a veszteség volt, hanem az, hogy nem értette meg, miért engedte meg Isten a szenvedést. |
A szenvedés lehet a bűneink következménye, de nem mindig az. Ugyanúgy a jólét is nem mindig a “jóságunk” jutalma. Azok, akik szeretik Istent nem mentesek a bajoktól. Habár mi nem értjük meg teljesen miért szenvedünk, miért van a fájdalom, de ez elvezethet Isten felfedezéséig. |
|
A Sátán támadása |
A Sátán kísérletet tett arra, hogy éket vessen Jób és Isten között, és elhitesse, hogy Isten kormányzása nem igazságos és nem jó. A Sátánnak engedélyt kellett kérnie Istentől mielőtt elvette Jób vagyonát, gyermekeit és egészségét. A Sátán nem tehet bármit, csak azt amit Isten megenged. |
Meg kell tanulnunk felismerni és nem félni a Sátán támadásától, mert ő Isten határait nem lépheti túl. Ne engedd, hogy bármilyen ék legyen Isten és közted! Habár nem fékezhetjük meg a Sátán támadását, mindig mi döntjük el, hogyan reagálunk ezekre. |
|
Isten jósága |
Isten bölcs és hatalmas. Akarata tökéletes, de nem mindig úgy cselekszik, hogy mi azt megértsük. Jób szenvedését nem értjük, mert ha valaki hisz és jó ember, akkor inkább azt gondolnánk, hogy az sikert sikerre halmoz. Amikor Jób a kétségbeesésben volt, Isten szólt hozzá és megmutatta hatalmát és bölcsességét. |
Habár Isten mindenütt jelen van, néha mégis távolinak tűnik. Ilyenkor egyedül érezzük magunkat és kétségbe vonjuk gondoskodását. Nekünk Istent önmagáért kell szolgálnunk, nem pedig azért, hogy mit érzünk. Ő sohasem érzéketlen a szenvedéseinkben. Mivel Isten mindenre elegendő, tartsunk ki mellette. |
|
Büszkeség |
Jób barátai biztosak voltak benne, hogy ítéletük helyes. Isten megfeddte őket büszkeségük és önteltségük miatt. Az emberi bölcsesség mindig részleges és ideiglenes, így nem indokolt, hogy büszkék legyünk következtetésünk miatt. |
Legyünk óvatosak, amikor szenvedő embereket megítélünk. Ne legyünk büszkék, mintha mi tudnánk Isten mit miért tesz. Ha mi önmagunkat dicsérjük, hogy milyen jók vagyunk, akkor büszkévé válunk. |
|
Bizalom |
Isten tudta egyedül Jób szenvedésének a célját, és ezt Ő soha sem magyarázta meg neki. Ennek ellenére Jób sohasem hagyta el Istent - még a szenvedés közepette sem. Átéléseiben reménységét nem adta fel. Jób Istenre koncentrált. |
Jób bemutatja nekünk, hogy mit jelent bízni Istenben. Ha meg is fosztatunk valamitől, fel kell ismernünk, hogy egyedül csak Istenre van szükségünk. Ne akarjuk, hogy Isten mindent megmagyarázzon. Isten magát adja, de terveinek részleteit csak Ő ismeri. Emlékezzünk arra, hogy az itteni életünk, fájdalmaival együtt nem a végső állomásunk. |
Ha ki szeretetnéd nyomtatni, akkor inkább a Word dokumentumot ajánlom! (klikkelj ide)