|
Tudjuk pedig, hogy azoknak, |
| AKIK ISTENT SZERETIK, | |
| minden javukra van. Róma 8:28 |
Biblia...
A bibliai iratok eredeti nyelve
Az ószövetségi iratok héber nyelven íródtak. Néhány
kisebb arám nyelvű szakasz is található az egyes iratokban: Ezsdrás 4:6-8, 18;
7:12-26 és Dn. 2:4-7:28 a leghosszabb, legfontosabb ilyen szakasz. Mindegyik
helyen értelemszerű az arám nyelvre való átváltás: arám nyelvű levelet,
rendeletet vagy beszédet idéz.
A héber nyelv a sémi nyelvcsaládba tartozik, amelynek ágazatai:
- kelet-sémi nyelv: akkád (az asszír és a babiloni birodalom nyelve, az amarnai
levelek nyelve)
- dél-sémi nyelvek: arab és etióp
- észak-sémi nyelvek: amorita (= emoreus) és arám (= szíriai; az elifantinei
kéziratok nyelve)
- északnyugat-sémi nyelvek: ugariti (a Ras-Samra-i kéziratok nyelve), föníciai,
moábita (a Mésa-k- nyelve) és héber.
A héber nyelv fejlődési szakaszai: bibliai; misnai; rabbinikus; középkori;
modern. Az ószövetségi kéziratok nyelve a bibliai héber.
A héber írás úgynevezett quadrát írás, azaz négyzetes írás, ami azt jelenti,
hogy a legtöbb betű egy négyzetbe írható, illetve egy négyzetet tölt ki. Továbbá
a héber írás jobbról balra írás: a héber Bibliát is visszafelé kell lapozni. A
héber írásban nincs külön nagy- és kisbetű. Nincs magánhangzó sem, a csak
mássalhangzóból álló szógyökök jelölnek egy-egy fogalomkört. A magánhangzók
jelölésére csak az i. sz. VI. századtól alakult ki az ún. punktációs (pont-)
rendszer, amely pontokat és vonalkákat alkalmaz a betűk alatt, felett és
közepében. Az ún. tiberiási punktációs rendszer lett a legelterjedtebb. Ezt
követik a héber bibliák és az újhéber nyelv is. A magánhangzók kiejtésére nézve
9 féle hagyomány létezik: a jemeni, a perzsa, a dagesztáni, az askenázi (délnémet,
lengyel és litván), a babilóniai, a samaritánus, a szefárd (a spanyol zsidóké),
a marokkói és a portugál. Az askenázi és a szefárd a legelterjedtebb ezek közül.
Az élő héber nyelvben és a bibliai szöveg olvasásánál, valamint a tudományos
nyelvtanoknál az utóbbit követik.
Az újszövetségi iratok görög nyelven íródtak. Az arám, és sokkal kisebb részben
a latin nyelv hatása érvényesül még az Újszövetség nyelvezetében, noha
összefüggő arám vagy latin szakaszok nincsenek az újszövetségi iratok egyikében
sem. Jézus korában az arám nyelv volt a köznyelv Palesztina területén, ezen a
nyelven beszéltek Jézus és tanítványai is. A latin nyelv pedig a politikai és
katonai nyelv volt a Római Birodalomban, miközben a birodalmi köznyelv ebben az
időben még a görög volt a birodalom más területein. Jézus keresztjének három
nyelvű - latin, héber (arám) és görög - felirata jól illusztrálja, hogy milyen
nyelvek éltek ekkor Palesztina területén (lásd: Jn. 19:20).
A görög nyelv az indo-európai nyelvcsaládba tartozik. A görög nyelv fejlődési
szakaszai: homéroszi, attikai, koiné, bizánci és modern. A bibliai iratok koiné
görög nyelven íródtak, amely világnyelv volt Nagy Sándor hellén birodalmában,
majd a Római Birodalomban. Virágzó koiné görög nyelvű irodalom létezett
századokkal Krisztus ideje előtt és után is. Az evangélium gyors terjedését
nagymértékben elősegítette ez a tényező az őskereszténység idején. Az isteni
gondviselés elrendezésének tekinthetjük, hogy Jézus egy egynyelvű nagy
birodalomban jelent meg, így ott igen gyorsan terjedhetett el a róla szóló
evangélium.
(forrás: www.biblia.hu)
A héber nyelvről (Az ÁBC-t is megtalálhatod, igaz angol nyelű program)
I can read the Bible in Hebrew (Install) Kiejti a héber betűket, szavakat, s így meg lehet tanulni olvasni héberül. Sajnos ezt csak egyszer installálható, s utána ha lejárt az idő újra nem enged belépni!
Hallgass bele a héber nyelvbe! Genesis (MP3)
A görög nyelvről (Az ÁBC-t is megtalálhatod, igaz angol nyelű program)
Hallgass bele a görög nyelvbe! Máté 2. (MP3) Az ÚSZ letölthető a http://www.ccel.org/a/anonymous/gnt/mp3 oldalról!